2009-01-15

Olvasok

Kiléptem az összes létező és nem létező messengeremről, lehalkítottam a telefonom, bezártam az ajtót és felnyítottam egyik kedvenc könyvem. Zene, halkan, alíg hallható harmóniával tölti meg a teret. Vanilía illat kering. Puha hullámokban lejt felém a fény. Idegtépő lassúsággal olvasom a sorokat. Minden szónak, minden vesszőnek értelmet adva megnyitom magam az érzelmeknek. Tisztán, élő színekben törnek elő a sorok közül. Elöntik egész testem. Megfürdetnek, szárítanak, zuhogva ömlenek vénáimban, szívemet szorítják vagy lelkem simogatják. Olvasni csak így szabad.

2 comments:

edo said...

hogy legyen SZEP napod:
http://monikeramia-ro.blogspot.com/
pusz

Vera Linn said...

koszonom :) edes a munka is, a cica is. ugy hasonlit Ordogre, hogy mikor megnyilt az oldal megkukultam egy pillanatra.