http://makoscsusza.blogspot.com/

Most mar kezdek egyre tobbszor megbotlani ilyen szavakban, hogy kissebseg, identitas, hovatartozas ... Igen, kell identitas, hovatartozas, de nem erzem ugy, hogy ennyire tul kellene targyalni a temat. Nekem is fejembe futott a ver, de fejembe futott volna akkor ha is ha forditva tortenik. Nem vagyok az eroszak hive semmilyen teren, nemhogy oktalansagbol.
"Vajon, ha nem lesz képviseletünk a parlamentben, meg is fognak ölni, nem csak verni? Ha lesz, akkor megint lenyugszanak? " en remelem, hogy a magyarveres-megoldas nem a tobbseg velemenye. Ha nem igy hinnem, nem birnam ki, hogy ne most csomagoljak. Osztonosen utalunk mindent ami kulonleges, kulombozo, nem olyan mint mi. Embere valogatja, ki hol huzza meg a hatart, honnan szamit kulombozonek valami vagy valaki. Szuk latokoruek mindig is voltak es lesznek. Remelm soha nem lesznek ok a tobbseg.
Ami engem szemelyesn elszomorit, hogy a nacionalista utalat egyre elterjedtebb vilagszinten. Vagy csak nyiltabb lett a sajto? Vagy csak mar nincs mirol irjanak? vagy csak jobban unjak maguk az emberek? Vagy tenyleg hulyulunk?
Akhenaton , Buddha, Jezus ... van eleg peldank, tanitonk, megsem birjuk csak egy picit is atnevelni magunk? Miert kell mgkulombozteto jeleket tetovalnunk magunkra? Miert nem vagyunk jol, ha nem magyarok vagyunk, meg kissebbseg, csak egyszeruen emberek? Talan tulsagosan leegyszerusodne minden. Talan a papok es politikusok tul keveset nyernenek a hatunkon, talan egyesek nehezen talalnanak okot arra, hogy felgyulemlett butasagukat levezessek valakin es talan nehezebb lenne az ujsagiroknak felfujhato temat talalni.
Furcsa, hogy pont en mondom ezt, aki jobban szeretem a magyar zenet mindennel; en akit allandoan megkulomboztetnek, mert itt ritkasagszamba megy, hogy nem vagyok idegen orszagbol es megsem ugyanaz az anyanyelvem. De valahogy nekem nem all osze a kep. Miert is harcolunk? Egy egyesult europaert vagy a torzsekreesesert? Igaz, tul buta vagyok a politikahoz, a tortenelemhez es minden egyeb hasonlo temahoz, de nem is erzem ugy, hogy fontosabb lenne mint az, hogy ember vagyok.

Volt egyszer, hol nem volt, nem is olyan messze a nagyvilagtol, az ablakommal szemben, egy epulet. Sokan azt hittek rola templom, valojaban a polgarmesteri hivatal. Tobb volt azomban egy egyszeru polgarmesteri hivatalnal, ugyanis voltak neki padlasszobai, amelyeket fura termeszetfolotti lenyek laktak. Szerettem estenkent nezni a kivilagitott ablakokat es eltunodni azon, hogyan is neznek ki a szobak, milyen a folyoso es mit csinalnak eppen a szeretet szulottei. Halvany fogalmam volt arrol, hogyan is neznek ki. Sokszor keso ejszakaba nyult a revulet. A tiz kis ablak kozul mindig ketto-harom arulkodott arrol, hogy mogotte laknak. De par napja hiaba lesem kivancsian a szemkozti sotetseget, varva, hogy hirtelen felbukkan melyerol egy kis fenycsova. El sem tudom gondolni, merre koszaltak el a padlaslakok. Ha valaki barmilyen informacioval tud szolgalni roluk, kerem sugosen jelezzen.

The eagle

I've met an eagle once. I gave her a secret name, we became friends. I saw her these days. Her fly was smother, her laugh easier. I was happy to be with her as usual. But when we had to part I beheld something. It was just for a gleam. Her eyes were full with something between fear, retreat and grief, yet none of these. It could be an illusion, but even so, it was more than I could bear. I felt lost for a long moment. Who will teach me to fly if my eagle forgets to laugh? And what I need is the last thing that matters.

weirdo

I can never sleep on nights heavy with full moon. I feel like waiting for something. My senses are sharper, the noises are louder and people are stranger.

Egy másfajta tavasz

Hosszú hónapokig olvastam egy történetet, helyesebben történelmet, egy vérszomjas, kegyetlen faj történelmét, amelynek társadalma emberi mintára épült. Egyedei emberi érzelmektől vezérelve cselekedtek, emberi szívnél is nagyobb hévvel szerettek, szenvedtek, voltak magányosak és gyilkoltak. Olyan mértékben lenyügöztek a könyvek, hogy képtelen voltam bármi más olvasmányomnak szivet nyitni. Most egy olyan könyvnek értem a végére, amely történelem, mégis csak törénet, amelyet egyszer letettem, hogy el sem olvasom. Igaz ezt soha nem gondoltam komolyan. Egy emberi élet viszontagságai, szerelmei, szenvedései és gyilkosságai voltak benne csupán és olyan vízről mesélt, amelyet az ember ha egyszer mekostol nem bír nélküle élni többet. Ilyen volt elöző olvasmányom is. Azt hiszem róla, hogy aki egyszer belekostol, nem bír meglenni nélküle. Újra meg újra előveszem a köteteket és olvasnom kell őket, életre kelnek bennem és életre keltenek. De először azóta, hogy rabul ejtett a sötétség gyermekeinek krónikája, érzem, hogy másféle szomj is létezik a világon. Most olyan vizet ittam, amely nem önmaga iránti szomjat olt az emberbe, hanem önzetlenül általános szomjat. Nem arra vágyom, hogy ugyanazt olvasam újra, henem arra, hogy még többet és még több félét. Azért a krónikákat azt hiszem még sokáig és sokszor fogom olvasgatni, de a jég megtört.

Barbatii intotdeauna se scot ... :D

Am intrebat azi un barbat de ce la barbati nu le place libertatea, sau daca le place de ce abuzeaza de el ... raspunsu' ... o discutie scurta, dar "s-a scos" ... fara raspuns.

New ways

More often I see commercials like "A new way of life", "A new way of think", "A new way to link" ... And I realized, that it's a truth ... we have new ways of life, of think ... of hate each other.

Mit mondanak a hangok?

Sokszor beszéljük, hogy vannak dolgok, amiket nem tudunk megmagyarázni, hogy talán nem is kell ... Van úgy, hogy érzelmeinket próbáljuk leírni, kielemezni ... összképet alkotni történésekről. Nekem legtöbbször nem sikerül. Ízeire szedem az eseményeket és nem tudom összerakni többet. Rendetlenség lesz a fejemben és feladom. Megyek tovább amerre a hangok hívnak és nem próbálom megtalálni, honnan jönnek vagy merre vezetnek.

De van úgy, hogy éjjel csapágyakat pucolok a görimben és napos tervekkel keszülök a holnapra, mégis az eső kopogása ablakom párkányán az mi vár. Szomorúan nézek ki a mocskos ablakon és nem értem, miért hallgatnak a hangok, miért nem hívnak. Érzelmeim sincsnek, miket darabjaira szedve eljátszanék az idő peremén. Néha elmerengek, mit mondanak a hangok, mikor hallgatnak?

A Favorite

I finally find some melodies from my huge list of favorites. They make me remember my childhood. The big old radiogram made of wood. The bakelite disks had that little noise which seemed to be part of the music. I had to laugh when I realized why the songs seem different.

Ócska láda hevert a porban
a régi pince borai közt
hozzá léptem s megnéztem jobban
érdekelt mi lehet a lakat mögött
...
Ócska láda divat a zárja
pince mélyén porosodott
lelke mélyén csak arra várva
hogy levegye már valaki a vén lakatot.

Zalatnay Sarolta

I wish I could sing it to everybody and make them feel so happy as I am.

TGIF

TGIF! Do u remember? Those high school days? Thank You God It's Friday! I love these days, waking up, the stream of consciousness bringing me to that name FRIDAY ... often associated with an action named GOING HOME. I have just a few friends most of them scattered in different parts of the world. But something binds me to that little spot called HOME.

vannak dolgok amelyeket más nyelven nem tudok elmondani, lehet más úgy fogalmazna, hogy nem lehet, én csak tudatlansagomat okolhatom, hogy nem tudom a szavak hangzását visszaadni

liquid eyes
beautifully formed limbs
Heidenröslein
Lorelei
akasha
Luceafar blând
degetele tale să-mi caute-n cununa spinii
vérembe folyt a vörös telihold
kárminkörömpettyes tavaszi sárban

PFFH

I think I'm loosing my ethnic identity but still I can't understand why this hate just because of some simple differences. One hates the other one, just because it can't learn the other's mother tongue, this is the best part of it. I feel confused about my kind. I just want to be happy, feel love and give birth. Isn't all this enough for one life?