Szeretem megérinteni a tárgyak felüetét. Végighúzni az újjam a síma pohár karcsú mintáin, a fák repedezett héján, az asztalom lapjára szorítani tenyerem, megsimogatni a hűs selymet, tenyeremben érezni a forró csésze simogatását.
Erre azt mondja nekem valaki ma, hogy kész abberált vagyok. Valami jobb szót nem talált?
5 comments:
Talán nem ismer és azért mondta. Azt meg nem akarta biztos, hogy elpirulj és zavarba gyere a sok dicsérettől. :) by Attila :)
Kopogni, egészen pontosan pöccinteni mind a négy ujjammal a kerítés, az ajtófélfa, a fal, az autók oldalán. De valóban érinteni a fák kérges bőrét - szerelmesen simogatva - a hangszer húrjait, a billentyűket, a gyönyörű könyvet, a kezét. Lassan figyelve mit mond, mi az üzenete. Belebújni érezni az illatát, beszívni, látni, érezni. Együtt a világgal.
HangOk
Attila :) ettol most azert zavarba jottem.
HangOk ... ez gyonyoru. Koszonom.
nem te vagy aberrált, vera linn,
hanem ő az érzéketlen. jut
eszembe: a gyerekem a
kekszmintákat simogatta
ar ujjaival, mielőtt megette volna.
azt mondta: arabex-keksz.
:) arabex-keksz, ez jo.
Post a Comment