Reggel

Csak még egy cigaretta. Csak még egy korty kávé. Megint menthetetlenül el fogok késni. Még egy percre meg akarom őrizni a város zajét felülnézetből. A madárcsevegéses lassan megbillenő fákat, ahogy a becéző szél tenyerébe símulnak. Kutyák és emberek zsibonganak az utcán. Az éjjel még hangosan zörgő légkondi a szemközti épületen messzebb költözött, így már nem hallani. Az ébredés kitölti köztünk a teret. Az utcaseprők fényes zöldben zörögnek végig kerekes szemetesekkel a járdán. A lerobbant autó még mindig ugyanott. Szeretik? Vagy bizonyítéknak őrzik? Engem mi tart még? Meglocsolom a virágokat éjjeli látogatóm emlékére. Megetetem a galambokat. Az utolsó füst, a kávé elfogyott, ideje indulni.