------
Előzetes itt.
------
Most már fel kell állnom innen, mennem kell. Csak megfeszíteni az izmokat míg fel nem emelik a testem. Megteszem. Meg tudom tenni.
Ajtó ... kilincs ... nyit ... kilép ... becsuk ...
nagyon egyszerű mozdulatsor, ezerszer elismételt, most miért nehéz? Ez váratlanul ért. Miért töröm magam? Csak pénzről szólt az egész, kapcsolatok kiépítéséről, cserében mosolygós szexért. Megvan amit akartam, tvább kell lépni. Tudom ki lesz a következő. Most meg minek bizonygatom magamnak, hogy ezt kell tennem? Bizonyítani csak Ő szokott. Néha még az ágyból is felkelt és a papírjai közé ült. Hülye melómániás. Otthagyott egyedül aludni, inkább idióta jelekkel firkált tele óriás papírhalmokat. Nem is tudom honnan volt energiája reggel elöttem ébredni és megfőzni a kávémat. Ő soha nem kávézott. Egyetlen ünnepnapot sem felejtett el. Mindig pontos indőközönként bejelentett a kozmetikában, fodrászaton. Ő szólt, mikor kell mennem az éves orvosi ellenőrzésre. Lovagolni vitt, pedig csak futólag említettem, hogy rég szeretnék. Ismerte az összes bogaraimat. Az ajtócsukódásból érezte, épp hogyan kell beszelni velem. Csak az a hülye szám, nullaegészkilencaszakasz. Már éjjel is erről álmodom.
Kisasztal. Itthagyom a kulcsokat, úgysem jövök vissza többet. Nem akarok. Nem szabad akarnom! Itt hagyom a kulcsokat és elmegyek. Ilyen egyszerű. Miért kell ebbe beleizzadnom? Miért szorít a cipőm? Miért akadozik a lélegzetem? Jólesően síma a hideg. Vajon az esőkabát is érzi a padlót? És a ledobott cipő is? Azt érzik, amit a talpaim? Majd végigtapogatom velük a nedves lépcsőt, a vizes feljárót és hagyom az esőt csorogni bőrömön. Majd. Elöbb még az ezerszer elismételt mozdulatsor. Menni fog. Még emlékszem rá.
Ajtó ... kilincs ... nyit ... becsuk ...
3 comments:
ugy erzem magam amikor a blogodat olvasom, mint ahogy gondolom masok szoktak erezni amikor a blogomat olvassak
0(9) ertheto, rajzolj egy szakaszt, kezdovege 0, tulso vege 1, kepzeld el, hogy elindulsz 0-rol, es mikor mar majdnem 1-be ertel, nagyitsd fel a terkepet, nagyitsd a vegtelensegig, kicsiket menj elore, es a keresett pont ott van, az 1 elott egy gondolattal, csak ki ne mondd, hogy vege.
:) igen, ez igy edes. Akkor jon a problema, mikor megprobalod a 0,(9) -et a megszokott formaban tortte alakitani.
Megszokott forma:
0,(a) = a/9
peldaul:
0,(3) = 3/9 = 1/3
0,(5) = 5/9
mi esetunkben
0,(9) = 9/9 = 1
hol a hiba?
es mi lenne az az ugy ahogy?
Post a Comment