kómásan

Az este kimentünk bulizni. Megint csak a füst, lökdősődés. Ez már a második bulizóhely Kolozsváron, ahova elmegyek, de nem tetszik. Újból felmerült a kérdés, hova lehet itt kimenni? Azért csak eltelt valahogy, mert reggel négyre értünk haza. Öt lett mire ágyba bújtam és ez kegyetlen volt, hogy hat óra alvás után csörömpölt az óra. Vasárnap. Most kómás vagyok a fáradtságtól. Na de vár Bukarest, a pakolás és utazás. Ha nem alszom el, megnézem a hegyeket Brassó környékén. Sehogy nem bírom megunni őket. Sokat igaz nem fogok látni belőlük, tekintve, hogy sötét lesz, mire odaérünk. De már a közelségük is valamiféle varázs.
Jó utat nekem, nektek meg kellemes vasárnapot.

Bevásárlás

Már megint bevásároltam. El is indultam gyalog az üzletből haza. Úgy jártam mint a szarka, akinek nem bírta a farka. Az egyik zacskó szimpatizált velem, csak annak épp a füle nem bírta. Szerencsére egy kedves taxis felvett. Nem volt hova lehúzni a leparkolt autók miatt, ott maradt az út közepén. Amíg beültem akkora sor lett mögötte, azt hiszem a fél város engem átkozott. A taxis csak nevetett, NŐK! Sikeresen megérkeztem, csak most már én szidom magam. Már fél órája pakolok ki s még mindig nincs kész. Ráadásul nincs több zacskó, hogy szétosszam a hűtőben a húst kissebb csomagokra, ha egyben teszem be, majd ki kell olvasztani s visszafagyasztani felét. Nem tetszik, de ez van. Pont mint egy vérbeli erdélyi, úgy tudok beletörődni. De van egy kitartó borosüvegem. Kétszer vertem oda, egyszer az alját mikor a zacskó füle leszakadt, egyszer meg az oldalát a lépcsőház bejáratához. Nagyon figyelmesen pakoltam ki, hogy ha kifolyt, ne eresszem a szőnyegre. Őszintén meglepődtem, hogy az üveg még egyben van. Ez külön reklámfogás lehetne: "antishock bottle, dementedly good vine". És még vettem két irattartó dobozt is, elhatároztam rendet csinálok az asztalomon. Még nem tudom mikor, de fogok! Már tegnap nekifogtam a takarításnak, erre az egész házban óriásira nőtt az entrópia. Még mindig nem elviselhető, de már haladok. Közben persze blogot írok, mosok és telefonáltam is. De azt is kell. Érdekes információkhoz jútottam. Például megtudtam, hogy mandulagyulladás esetén nem jó a mézes tea. Pedig ittam ezerrel. De nem, csak méz nélkül, mert a bacik szeretik az édeset. Szóval semmi édesség. Paff. Nem baj, pótolom naranccsal. Kaptam ajándékba. Pindur és Levena eljöttek beteglátógatóba. Kicsit nehezen tudtak bejönni, de nagyon kellemesen megleptek. Ja és szinte elfelejtettem, végre kaptam a gyerekrészlegen olyan polókat, amik nem lötyögnek rajtam. Na persze, hogy azt is megvettem, mind a kettőt. Azt hiszem egy hónapig elvonókúrára vonom magam, ami a vásárlást illeti. Pedig ezzel a Karácsonnyal, meg szilveszteri bulival úgy belejöttem, hogy csak na.