Egy

Ittmaradt illatok között vergődöm. Idegenek és ismerősek. Maró cigarettafüst, friss forgács, a kiömlött alkohol savanykás és egy női parfüm édeskés illatai próbálják háttérbe szorítani az éjszaka maradványainak, vízben nyíló hársfához hasonló hangulatát. Mégis orrom szokatlan élességel választja el a halvány foszlányokat. Ismerős és idegen. Hiába takarítok, a fertőtlenítőszerek csődöt mondanak. Hasam tájékán érzem a borzongást ahogy az az egy különválik mind közül. Hang, szótöredékek maradtak csupán, ahogy kiegészítette mondataim, kimondta helyettem. És az a fanyarú szag hosszas szellőztetés után is. Ismerem, tudom, mégis idegen. Innen is mennem kell, mielött még megszokhattam volna.