Egy film margójára

Avagy a "Chocolat"

Miért végződik minden "kalandra fel, indulni, menni tovább" életű személyt bemutató film úgy, hogy megtalálja az otthont, ahol ottmaradni akar? Ja! Szóval úgy? Mert így szép ... Ez biztos? Egészen biztos?
Mi a baj abban, hogy egyszer csak elég lesz, egyszer csak nem kell többet és tovább kell menni? Mi van, ha az ember egyszer csak úgy érzi, ezt már túl sokáig láttam? Most már új falakra vágyom, új utakra, új vérmérsékletre magam körül? Nem, még nem akarok menni, alíg jöttem, de miért baj az, hogy nem érzem úgy, itt akarok maradni örökké? Igaz, vannak helyek, ahova állandóan vissza kell térnem, de teljesen megkötni egyik sem tud.
Persze a piszoanalizis most egy csomó dolgot tudna magyarázni, kezdve a vándornépektől a mai társadalom fejlődéséig összehordva történelmet, Freudot és családot meg vallást, akkor is úgy gondolom, hogy a nagymama meséje gyönyörű. Az a legjobb része az egész filmnek.

És, hogy ne legyen értelmetlen az egész bejegyzés, íme a mese:

"George becsületes volt és sikeres, a vevõi bíztak benne. De George nem volt elégedett, úgy érezte, az élet több, mint csukamájolajkészítés. 1927 tavaszán a Gyógyszerészek Társasága elindított egy expedíciót Közép-Amerikába, hogy bizonyos természetes anyagok gyógyhatását vizsgálják. George volt a leglelkesebb önkéntes. De kalandja váratlan fordulatot vett. Egy éjjel megkínálták chilivel ízesített nyers kakaóval. Ugyanezt itták a régi maják a szent szertartásokon. A maják hite szerint a kakaó felszabadítja a titkos vágyakat. És feltárja a sorsot. És ígytörtént, hogy George megpillantotta Chitzát. George-ot jó katolikusnak nevelték. De ezúttal hajlandó volt eltérni a keresztény szabályoktól. A törzs vénei óvták a nõtõl, mert az a vándorló fajta volt. Népe az északiszéllel költözött faluról falura. Õsi orvosságokat készítettek. Sosem állapodtak meg. Az ilyen nem ideális menyasszony. George nem hallgatott rájuk, és egy darabig úgy tûnt, hogy Chitzával boldogan élhetnek. Ám a furfangos északiszélnek más terve volt. Egy reggel George arra ébredt, hogy Chitza és a kislányuk, Vianne, elment. Anya és lánya sorsa az volt, hogy faluról falura járjanak õsi kakaós gyógyszereket készítve, a széllel utazva. Ahogy Chitza népe tette nemzedékeken át."

Magyar szöveg: Speier Dávid