Néha, mikor túl mélyre sodor az ár, szeretném, ha ottmaradhatnék megfulladni. De valami láthatatlan erő minduntalan fellök a felszínre. Csak egy lélegzetvétel erejéig. Pedig azt kívánom, hagyna ott. És mégsem. Félek ottmaradni az örök sötétben. És mégis. Már a napot sem kívánom látni, sem a csillagokat. Úgysem melegít, folyton csak fázom. Úgysem mutatnak utat, folyton csak tévelygek.
2 comments:
vera linn, vera linn...
süt a nap.
süt
éget
forró olajban főz
tűzőn
tüzön
nyárson forgat
Post a Comment