Idefigyelj Veralinn! Mi ez a hülyeseg, hogy depi? Ha nem tudnád, a világ függetlenül a hangulatodtól megy előre, a hold fogy és meghízik, és csöppet sem érdekli, hogy érzed magad benne.
Már miért lennél depressziós? Nem tudod, hogy a karácsony az emberek többségének hangulatváltozást okoz? Mert nem tudunk annyit költeni ajándékra, amennyit szeretnénk, mert nem tudjuk kitalálni, minek örülnének, vagy mert nem azt kaptuk, amit szerettünk volna. Vagy mert épp nincs kinek vásárolni. Segítsek? De azt is tudnod kell, hogy a karácsony elmúlik, jön a tavasz, és minden megint hepi. Talán türelmetlen vagy? Ejh, nem tanulsz, pedig már hányszor jött tavasz a télre!
És mi az, hogy depresszió? Talán lehangoltság? Szomorúság? Bánat? Elhagyott valaki? Meghalt? Mert ebben az esetben normális a rossz hangulat, s az megint nem depresszió, hanem átmeneti állapot. És mi az, hogy csak úgy kiblogolod, hogy depresszió, és kész, és még csak az sem árulod el, hogy miért, vagy mi bajod, hogy egy kicsit együtt érezhessünk veled. Meg tudod fogalmazni, mi a bánatod oka? És miben nyilvánul meg? Addig annyira megfoghatatlan a depressziód, mint a tegnapi álom, nesze, hiába markolod.
Mi lenne, ha ennél egy jó karácsonyi bejglit, egy halat, káposztát, vagy egy csokifagyit, építenél egy hóembert, vagy beülnél egy jó filmre, és készülnél a szilveszterre? Ha más nem segít, menj be egy templomba. Kezdheted összeírni a fogadalmaid a jövő évre. Mondjuk az, hogy gyakrabban írsz blogot.
Elég volt, vagy inkább egy pofon kellene, hogy észhez térj?
Edó ... csak a neved elég egy mosolyhoz :) Anonymus ... az sem segített ... Cserebogi! Ez nagyon kedves volt tőled. Betond, neked nem is tudok semmit válaszolni, lehet a pofonnal a lényegre tappintottál. Miért nem írom ki mi az ok? Igazad van, ez az erő, amivel blogolok, még twitterelni sem lenne elég. Majd egyszer bevallom publikusan is, hogy nem bírom a magányt, csak azt nem értem mi a csodától érzem magam magányosnak.
7 comments:
gyere, tegyük össze a tiedet az enyémmel, hátha hamarább megúnjuk. vajon egy városban vagyunk-e.
egy jó kis skufirc elmúlasztja :)
mosolyt kerestem Neked és ezt találtam:
http://www.youtube.com/watch?v=FLPq8hUZiIU&feature=related
... remélem kicsit felvidít. :)
Idefigyelj Veralinn! Mi ez a hülyeseg, hogy depi? Ha nem tudnád, a világ függetlenül a hangulatodtól megy előre, a hold fogy és meghízik, és csöppet sem érdekli, hogy érzed magad benne.
Már miért lennél depressziós? Nem tudod, hogy a karácsony az emberek többségének hangulatváltozást okoz? Mert nem tudunk annyit költeni ajándékra, amennyit szeretnénk, mert nem tudjuk kitalálni, minek örülnének, vagy mert nem azt kaptuk, amit szerettünk volna. Vagy mert épp nincs kinek vásárolni. Segítsek? De azt is tudnod kell, hogy a karácsony elmúlik, jön a tavasz, és minden megint hepi. Talán türelmetlen vagy? Ejh, nem tanulsz, pedig már hányszor jött tavasz a télre!
És mi az, hogy depresszió? Talán lehangoltság? Szomorúság? Bánat? Elhagyott valaki? Meghalt? Mert ebben az esetben normális a rossz hangulat, s az megint nem depresszió, hanem átmeneti állapot. És mi az, hogy csak úgy kiblogolod, hogy depresszió, és kész, és még csak az sem árulod el, hogy miért, vagy mi bajod, hogy egy kicsit együtt érezhessünk veled. Meg tudod fogalmazni, mi a bánatod oka? És miben nyilvánul meg? Addig annyira megfoghatatlan a depressziód, mint a tegnapi álom, nesze, hiába markolod.
Mi lenne, ha ennél egy jó karácsonyi bejglit, egy halat, káposztát, vagy egy csokifagyit, építenél egy hóembert, vagy beülnél egy jó filmre, és készülnél a szilveszterre? Ha más nem segít, menj be egy templomba. Kezdheted összeírni a fogadalmaid a jövő évre. Mondjuk az, hogy gyakrabban írsz blogot.
Elég volt, vagy inkább egy pofon kellene, hogy észhez térj?
Pá, és fel a fejjel. Fogj egy pasit, vagy kettőt.
Edó ... csak a neved elég egy mosolyhoz :)
Anonymus ... az sem segített ...
Cserebogi! Ez nagyon kedves volt tőled.
Betond, neked nem is tudok semmit válaszolni, lehet a pofonnal a lényegre tappintottál. Miért nem írom ki mi az ok? Igazad van, ez az erő, amivel blogolok, még twitterelni sem lenne elég. Majd egyszer bevallom publikusan is, hogy nem bírom a magányt, csak azt nem értem mi a csodától érzem magam magányosnak.
volt velem is igy, elmult, tehat a kerdesedre a valasz...
köszi :)
Post a Comment