Nem tudom, hogy csinálom, de mindjárt vége a szabadságomnak és még egyszer sem aludtam délig. Most már nem is fogok, tekintve a további programom. Pedig elterveztem, hogy kipihenem magam.
Nem mintha nagyon bánnám, hogy ilyen szép mozgalmasra sikerült, de tényleg aludnom is nagyon kellene már.
2009-10-29
2009-10-27
Lovagoltam
A hét végén összesen egy egész órát. Nem könnyű mulatság ha az ember nem csak ül a ló hátán, hanem megpróbál valamivel a helyeshez közelebb állni. (személyesen csak nagyon messziről) Nagyon jó volt. És nagyon kedvesek voltak a vendéglátóink.
Ez itt a reklám helye
Ez itt a reklám helye
2009-10-24
Új rész
Mikor kelnek az amerikai gyerekek? Mikor teszik fel a kedvenc új részt? Már tegnap leadta a tévé. Nem bírok elaludni az esti mesém nélkül.
2009-10-21
Tovább
Kanyargós ösvényeken, ezerágú bokrok között kúszó utakon jöttem a tisztást keresve, a napsütést és békét. Pihenni szerettem volna cseppet a tovaindulás elött, vagy ottfelejteni magam örökre.
De nem találtam rá és keresni elfáradva megyek tovább.
De nem találtam rá és keresni elfáradva megyek tovább.
2009-10-17
2009-10-14
Megfogalmazás
Néha elnémulnak a szavak. Értelmetlen csendbe burkolózva gubbasztanak az értelem peremén. Bámulnak maguk elé bambán és nem találják a helyzetleírást, a megfelelő hangot, a helyes sorrendet.
Néha a fájdalom sem fáj már. Csak kaparász mint unott szkarabeusz a sivatag homokján.
Néha a fájdalom sem fáj már. Csak kaparász mint unott szkarabeusz a sivatag homokján.
2009-10-05
Vége
... már megint valaminek. És fáj, már megint valami. És már megint úgy érzem, menekülnöm kellene. De megpróbálom, még próbálok maradni. Kurva nehéz tud lenni. Közben nem értem, miért neveznek harcosnak. Egyszerüen feladtam. Semmi harc, csak lemondás.
Mint mindig.
Mint mindig.
Subscribe to:
Posts (Atom)