Ígértem képeket

Egy éves lett a kedvenc kisördög.



Ilyen volt a terasz miután kertészkedtem. Azóta még bővült.



És ilyen volt a sziklán. (Nem olyan magsan mint ahogy tünik, de nagyon boldogan.)

Tavaszabb

Most már mindenhol orgonaillat. Szeretem :)

just asking

When did you die last time?

Keringő

Tele a levegő millió szilánkkal. Az esti szélben kavarognak, fényt törnek, szivárványt varázsolnak. A város zajával harmóniában élőn lüktetnek. Csillog minden, szikrázik. Az érzelmeken megpihennek, kecses bájjal ellibbennek.
A légcsöveim minden szusszanással véresre szaggatják, tépik, marják.

Lecke

Sok év magány sokmindenre megtanít. Eltöröl félelmeket, megmutatja, hogy a dolgok így természetesek, nem kell rettegni. Átértékeli az embereket és önmagunkat. Lehet megtanít élni. És megtanít meghalni.
Sok év magány sem elég, hogy megtanuljunk dolgokat. Nem enged beletörődni. Nem hagy harcolni. Nem ad magyarázatot ma sem, hogy miért? De megtanít túlélni. És megtanít meghalni.

Furcsa

... , hogy az élet néha mennyire másképp látja a dolgokat, mint mi.

wáo

Voltam ma falat mászni. Annyira jól esett, hogy csak na. Nem tudok, most voltam életemben először, de egy élmény volt.
Ajánlom stresszoldónak, kedvderítőnek és bánatűzőnek egyaránt.

Terasz

Végre sikerült berendezni. Van virágcserép, moketta, fotel, asztal. És nem is lett nagyobb bajom. Csak a bal vállam fáj, kicsit meghúzódot a bal lábam és csak két helyen vágtam el a kezem. De jó vagyok.

Vámpírszerelem

Csepp. Lassan surranó.
Dobbanás. Egyre lassuló.
Álmaid hercege eljött.

Gerinced bizsereg,
Gyomrod megremeg ...
Ott áll szemed elött.

Hajad finoman arcodból elsimítja,
Elnémít a finom érintés súlya.
Halkan sercen a bőr nyakadon,
a világ messze imbolyog valhol,

életed eltünt s hogy hova nem tudod.
Most utolsó imád szívből mormolod
nem félsz már tőle, nem retteged
utolsó lehelleteddel magadhoz öleled.

Üzlet

Feliart:

Bere la badog
x lej - orice marca

Átok vagy áldás

... megérezni előre azt, ami menthetetlenül be fog következni?

Elérni

Milyen érzés elérni valahova és nem tudni merre tovább?

Kertészkedtem

Csinálok a teraszra virágoskertet. Már két kissebb és egy nagyobb cserép megvan. Le is akartam fényképezni, de mire észbekaptam besötétedett. Majd legközelebb kép is lesz.

Hope

Some people can always find something to hope for. Some people just borrow others hopes and dreams. Some people loose their faith now and then. Some people can stand, some other don't need to. I am one among some.

Haggyá békén!

Életundorom van!
Mondta a nyuszika és hátatfordított a húsvéti tojásnak.

Egy hét a

... rendőrségnek felragasztani egy lehuzit (matricát) a személyire és ráírni öt szót. Vajon lesz öt összesen? hmm ...

Bank és méreg

Már négy banknál van számlám. Egyikkel nem lehet komolyabb oldalakon fizetni, mert a biztonsági rendszere nem felel meg a nemzetközi normáknak. A másiknál akkorák a kezelési költségek, hogy nem éri meg használni és napokig tart, amíg a pénzem beérkezik. Harmadiknak az autómatái a leg lehetetlenebb helyeken vannak, sehogy nem jútok el pénzt kivenni s a murkot a piacon nem lehet kárddal fizetni. Ma a negyedik is rendbenhagyott. Két számla, két kártya, egy tulaj. A gond ott kezdődik, mikor találomra dönti el a rendszer, hogy a tulaj melyik számlájára utalja a pénzt nem tekintve a bemeneti adatok között szereplő cél számlaszámot. Ott meg végleg elbonyolodik, mikor kiderül, hogy mindkét kártya az egyik számlára mutat és ha véletlenül a rendszer a másikat sakkozza ki mikor beteszi a pénzt, az az összeg nem elérhető autómatából. Szebb mint gyönyörű. Van ebben az egész országban egy bank, ami rendesen működik?

Epilógus az utóbbi 3 poszthoz

- Miért nem? - Kérdeztem reménykedve - Miért nem próbálod megbeszélni vele?
- Mert a kurva nagy egója nem hagyná a valóságot látni. Nem tudná elhinni, hogy nem tőle haldoklom. Mint ahogy a cseresznyefa sem a hideg miatt hullatja leveleit. Hiába tartom a meleg szobában, ősszel úgyis elsárgulnak s leszállnak az ágakról.
- Szóval nem miatta keseregsz?
- Nem.
- Rendben. Én elhiszem.
- Nem, te sem hiszed. Érzem a hangod rezgésén. De neked elnézem. Te távolról jöttél, messzi napok szikráznak benned és fényévekre innen élsz. Te nem is értheted.

Szerettem volna elmondani, hogy de még mennyire értem, hogy néha miden messze van, mint a napjaim. Olyankor hideg van, sötét és túl nagy a csend. Szerettem volna ... de nem tettem. A perfúziók közötti önkívületben pedig már nem tehetem. Mállanak a percek. Még tíz kilenc nyolc ... mielőtt a gépeket leállítják ... hét hat öt ... aki most nem szól, örökre hallgason ... négy három kettő ... a lélegzet üteme kihagy.

Sípszó. Hosszú. Egyhangú. Idegtépő. Folyamatos.

Fáradtan nyílik szemem a mára és újra megfogadom, ezt az átkozott hangot az ébresztőn lecserélem.

Végül

Kérded mi bánt s nem mondhatom.
Hogy megjött a tavasz, kisütött a nap. Erre vártam hónapok óta s mire megérkezett mérgezett a levegő, szuszogni sem bírok. Maréknyi golyó, mikor a kéz ujjai kiegyenesednek. Egyenként koppan mind s végleg szétgurulok az ágy alatti örök árnyékban porosodni.

Ki választ?

Mi választottuk, hogy elválunk, befejezzük. De a szerelem hagyott el minket.

Ki választ?

Én nem választottam őt, hogy belé szeressek. Ő sem választott engem. A szerelem választott minket.